Kicsi a piac, de óriási potenciál van benne

2015. Január 13.

Hatalmas potenciált lát a hazai pálinkapiacban a Panyolai Szilvórium Zrt. vezérigazgatója . Lakatos Gergely szerint a pálinkaexport kiépítése megoldást jelenthetne a hazai gyümölcstermelők számára is. Ehhez a jó oldalát kell nézni az igények gyors változásának, új ötletekkel kell előállni, megőrizve az alapokat.

A növekedésünk annak köszönhető, hogy rugalmasan reagálunk az új piaci igényekre. A pálinkapiac átalakult: a szabályozási környezet változása miatt stratégiát kellett váltani. A jó oldalát kell nézni mindennek: a házi pálinkafőzésnek köszönhetően sok ember életében a pálinka, így egyre több a hozzáértő pálinkakedvelő is. Erre reagálunk mi: egyrészt szélesítjük a csatornákat, az ország minden táján elérhetővé tesszük termékeinket a kiskereskedelmi láncok segítségével. Másrészt új ötletekkel állunk elő. Idén bevezettünk egy új ágyas pálinkát, a Rubinmeggyet, mellyel újabb kategóriát nyitottunk.  Innoválunk a színekkel, az ízekkel, úgy, hogy közben megőrizzük az alapokat. Mivel folyamatosan változnak a trendek, az igények a piacon, a fejleményeket megpróbáljuk integrálni a vállalatba.

Min dolgoznak jelenleg?

Egy komplex folyamat zajlik fél éve a cégnél: felkészülünk az exportpiacra lépésre. Ez nagy kihívás, és tisztában vagyunk vele, hogy nem rövidtávú „dílekben” kell gondolkodni. Olyan üzletek kellenek, melyek gyökeret eresztenek. Elsősorban nyugat-európai, illetve ázsiai piacokban gondolkodunk.

A pálinka egyelőre csak hazánkban „trendi”. Hogyan nyerhetik meg a külpiacokat?

A hazai pálinkafogyasztók preferencia-rendszere is folyamatosan változik, de az új, innovatív ízek táptalajra találnak a hazai fiataloknál. Sikeresen bevezettük itthon az Aranypálinka termékcsaládot, amely külföldön is sikeres lehet.  A populárisabb szín- és ízvilággal kell megcélozni a külpiacokat, csak azután próbálkozhatunk az erősebb italokkal. Ázsia hatalmas felvevőpiacot jelent, de veszélyes is, hiszen csak óriási mennyiségekben tudnak gondolkodni. Ezért a kisebb országokkal kezdtük meg a tárgyalásokat.

Az alapanyagban, vagyis gyümölcsben nincs hiány Magyarországon. Mit gondol a gazdák helyzetéről?

Az idei termés csodálatos volt, ugyanakkor látni kell mi történt a gyümölcs árával: a gazdák méltánytalanul olcsón kényszerültek eladni termést, sokan egyszerűen a fán hagyták. A gyümölcshöz, mint adottsághoz kellene hozzáállni.  A panyolai pálinkáknál mi alapvetően a hagyományos gyümölcsöket preferáljuk: alma, körte, meggy, cseresznye és barack, de a szatmári szilva az alappillér. A hazai gyümölcstermelés problémája egy komplex kérdés, de az, hogy a gyümölcsök a fán rohadnak meg: pazarlás.

Mi lenne a helyes út?

A pálinkapiac jelenleg csak néhány tízmilliárdos mikropiac, de óriási potenciál van benne. Itthon rengeteg jó minőségű gyümölcsünk van, de romlékonyak, ezért hozzáadott értékkel kell továbbadni. Kiszolgáltatott a mezőgazdaságunk: szükség van egy biztos felvevőpiacra. Ennek a célnak a pálinkapiac tökéletesen megfelelne. Nagy eredményeket lehetne elérni a hazai gyümölcsállománnyal: ám ehhez tudatosság és állami segítség kellene.

Mit kellene tennie a kormányzatnak?

Nem a kormánynak, hanem elsősorban a piaci szereplőknek kell ebben a kérdésben proaktívnak lenniük. Nekünk kell odamenni, megmutatni a potenciált, és az üzleti terveket. A döntéshozók pedig majd eldöntik, mit látnak benne. Fél éve kommunikálunk az állami szervekkel, úgy tapasztaljuk, meg van a nyitottság a részükről. A kormányzat segítsége a belső piac védelméhez kell elsősorban, és sokat segítene, ha kiemelt iparággá nyilvánítanák a pálinkaipart.

És mi a helyzet a tudatossággal?

Ahogy Winston Churchill fogalmazott: minél messzebbre tekintesz vissza, annál távolabb látsz előre. Kinőtte ezt az országot a pálinkapiac, de nem tud kitörni, mert valami megváltozott: nincs szinergia. Hosszú előkészítő folyamat kilépni a külpiacokra, és ehhez fontos az összefogás. Ha ez nincs meg, akkor egy cég fogja kijárni ezt az utat, integrátorként. Áldozni kell a fogyasztók megnyerésére, ami hosszú évek komoly munkája. Ehhez alázat, tisztelet és rengeteg munka kell.

(Forrás: Napi Gazdaság)