A pálinkakóstolás szabályai
Néhány egyszerű lépést követve még élvezetesebbé tehető a pálinka kóstolása.
Levegőt!
A pálinkakóstolás első szabálya, hogy a borhoz hasonlóan érdemes a gyümölcspárlatokat is egy kicsit megszellőztetni, hiszen igazi aromáját csak pár perccel kitöltés után adja ki. Ehhez érdemes tulipán alakú poharakat beszerezni, amelyek öblös fala segít, hogy a pohárba beleszagolva még inkább élvezhessük a pálinka aromáját. A pálinkának nem tesz jót, ha körkörös mozdulatokkal lötyögtetik, és az sem, ha hűtve szolgálják fel.
Áttetsző és tiszta
Elsőként a látvány árulkodik a pálinka milyenségéről. Lehet tökéletes, tükrös, tiszta, opálos, zavaros, üledékes. A jó minőségű pálinka színe utal a jellegére, az alapul szolgáló gyümölcsre. A pálinka színe legtöbbször tiszta átlátszó. Sötétebb színt adhat neki, ha hordóban, illetve ha gyümölcságyon érlelték. A pálinka nem tartalmazhat sem természetes, sem mesterséges színezéket.
Gyümölcsös illatok
Élvezze az illatát! Intenzívet lélegezve, mélyen. Gondoljon, képzeljen, érezzen! Alapszabály: a jó pálinkának tisztának és gyümölcsösnek kell lennie. Legfőbb pálinkabetegség kettő van, amely az illat alapján könnyűszerrel megállapítható: az előpárlatosság és az utópárlatosság. Az előpárlat, más néven “rézeleje” nagy mennyiségben tartalmaz metil-alkoholt. A jó pálinkába ez nem kerülhet bele. Az utópárlatosság esetén odakozmált, odaégett, kellemetlen szagot és ízt érzünk – ezt sem nehéz felismerni.
Apró kortyokban
Nem, nem a „hirtelen, a gallér mögé” mozdulattal… Apró kortyokban, élvezve mindazt, amit a pálinka adhat. Mert sokat tud adni, ha jó. Megjelenés, illat és íz harmóniája – kiegészítik egymást.
Gyakran előfordul, hogy az illat és az íz nincs összhangban egymással. Nagyon intenzív, behízelgő illatok mellett az íz kissé háttérbe szorul. Ez általában a főzési technológiának tudható be. Megkülönböztetünk ugyanis hagyományos, magyar “kisüsti” és az osztrákoktól átvett úgynevezett “tornyos” főzési technológiát. A kisüstinél az illat nem olyan hivalkodó, nem parfümös. Íze viszont hosszabb, teltebb, kerekebb, az illattal egységet alkot.
Szárazpróba
A kóstolást követően lehet szárazpróbát végezni, hogy megtudjuk minőségi pálinkát fogyasztottunk-e. Ennek egyik módja, hogy az üres poharat 5-10 percre félre tesszük, majd ezt követően a pohárba beleszagolva kellemes, lekváros illatokat érezhetünk. Másik lehetőség, hogy amíg még van a pohárban pálinka, a kézfejünkre csepegtetünk egy kicsit, és ezt megszagolva a gyümölcsre jellemző illatok jönnek elő. Azoknál az italoknál, ahol az illatokat aromák hozzáadásával érték el, mindezek eltűnnek a szárazpróba során.
Míg egy szakavatott pálinkakóstoló egyből tudja, hogy minőségi pálinkával van-e dolga, vagy nem, addig egy laikust könnyen megtéveszthetnek a reklámok, a beidegződések, szokások. Hogy ne okozzon a pálinka senkinek se csalódást, a legegyszerűbb módja annak, hogy megtudjuk mivel állunk szemben az, ha megnézzük a hátcímkéjét. A valódi pálinka összetevői között gyümölcspálinka és víz található, esetleg nyers vagy aszalt gyümölcs. Ha azonban tiszta szeszt, kis százalékban gyümölcspálinkát, aromákat, ízfokozókat, karamellt, színezéket vagy más segédanyagokat olvasunk a címkén, akkor biztosra vehetjük, hogy az ital nem a természet, hanem a modern kémia „ajándéka”.