A hatékony ellenőrzés segíthet a problémán

Drágább lett január 1-től a pálinka, az idei évtől ugyanis egy plusz adót - a népegészségügyi termékadót (chipsadót) - kell a termékek után fizetni. 
Arról, hogy ez miként érinti a gyártó céget, Kerékgyártó György újságíró kérdezte Lakatos Gergelyt, a Panyolai Szilvórium Zrt. vezérigazgatóját.

Nehéz helyzetbe hozta a pálinkagyártókat a Népegészségügyi termékadó (NETA), amelyet a kormány uniós nyomásra vetett ki az iparágra. Lakatos Gergely, a Panyolai Szilvórium Zrt. vezérigazgatója szerint a feketekereskedelem visszaszorításával még így is versenyképesek tudnának maradni.

Kormányzati törekvés volt 2011 óta, hogy a gyümölcspárlatok és a gyógynövény tartalmú szeszes italok – tehát a pálinkák és az Unicum – nemzetközi brandekké váljanak, ezért ezekre nem vetette ki a chipsadóként emlegetett NETA-t. E két italfajta gyártói akkor is mentesültek az új adó alól, amikor 2015-ben a kormány azt kivetette a kommersz szeszekre is. Az Európai Bizottság azonban időközben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és idén elmarasztaló döntést hozott. A bizottság felszólította a magyar kormányt, hogy módosítsa a NETA-t, vagy az ügyet az Európai Bíróságra viszi. 
A kormány 2019 január 1-jétől az említett két italfajtára is kiveti ezt az adót, egyben annak mértékét megemeli.

– Ez gyengíti az ágazat versenyhelyzetét, biztos, hogy sokkal nehezebb lesz a nemzetközi piacon megjelenni – mondta Lakatos Gergely, a Panyolai Szilvórium Zrt. igazgatója. – A valódi baj azonban az, hogy többszörös szorításban vagyunk.

Az első probléma – tudtuk meg a szakembertől –, hogy a pálinka alapanyaga, a gyümölcs bekerülési értéke sokkal magasabb, mint a gabonáé, ezért a gyümölcspárlat eleve nem tud olcsóbb lenni, mint a gabona alapú whisky vagy vodka. A másik, hogy a gyümölcspárlatok piaca rendkívül sokrétű. 
Az iparági felmérések szerint 2017-ben 2 millió liter pálinkát adtak el kereskedelmi forgalomban, ugyanakkor az országban összesen 4,5 millió litert főztek le a bérfőzdék. Azonban sem ez, sem a törvény által megengedett mértékű otthoni főzés nem jelentene erős konkurenciát a manufaktúráknak, annál inkább a feketekereskedelem. 
A korábbi legális eladási és bérfőzési adatok változásából kikövetkeztethető, hogy 2017-ben mintegy 9 millió liter pálinka fogyott el a feketepiacon. 
A NETA bevezetése miatt egy liter valódi pálinka polci ára jövőre akár 800 Ft-tal is emelkedhet, ami az árérzékeny hazai piacon versenyhátrányba hozhatja a gyártókat.

– Ez így együtt már sok – fogalmazott Lakatos Gergely. – A NETA kivetésével nem vitatkozhatunk, ez egy törvény, tudomásul kell vennünk. A feketekereskedelem felpörgése azonban épp annyira nem jó nekünk, amennyire az államnak sem, hiszen az így komoly adóbevételtől esik el. Félő, hogy a valódi pálinka árának emelkedésével esetleg méginkább felduzzad a feketepiac.

A tét nem kicsi, 150 kereskedelmi és több mint 500 bérfőzdésről van szó. Lakatos Gergely szerint már egy apró kormányzati lépés is segíthetne.

– Ha az otthoni főzés ellenőrzését a törvényhozó hatósági hatókörbe helyezné, és lennének is ellenőrzések, már változna a helyzet – fejtette ki. – Reméljük, hogy erre sor kerülhet, hiszen a kormány többször kommunikálta, hogy az ágazat fejlődését fontosnak tekinti.